A közéleti, közpolitikai ismeretbővítés volt az októberi szakmai műhelymunka célja a két evangélikus roma szakkollégium együttműködésében. A Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium vezetője, Békési Andrea és munkatársa, Kőszegi Krisztián szuper tréninggel örvendeztette meg a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium tagjait.
A Közéleti Akadémia 1. Magyarország államszervezetének megismertetését szolgálta, sajátélményű gyakorlatok, egyéni, kiscsoportos, illetve interaktív nagycsoportos módszerek felhasználásával. Két kiváló tréner irányításával nagy utat jártunk be péntek délutántól vasárnap délig.
A Júlia és George –tréninggyakorlat már sokat sejtetett az értékek, érdekek ütköztetésének bonyolult problematikájából, majd azt játszottuk, hogy „országértékelő beszédet” hallunk a kormányon lévő keresztény konzervatív párt elnökétől – Laborczi Géza lelkész, az igazgatótanács elnöke megszemélyesítésében. Egy politikai nézeteket vizsgáló teszt kitöltése után a trénerek csoportokba osztották a társaságot, hogy pártokba rendeződhessünk: kutatómunkával igyekeztünk karaktert adni a keresztény nemzeti konzervatív, a jobboldali konzervatív, a szociáldemokrata és a liberális pártnak. Mit akar az egyik, mit a másik, mi különbözteti meg őket céljaikban, ideológiájukban, a társadalom számára felkínált vízióban – ennek alapján vált lehetségessé a különböző pártprogramok megalkotása, a névválasztás, logótervezés, szlogenalkotás, a kampányeszközök kiválasztása. Az izgatott kiscsoportos munka feszültségét jó kis közös játék oldotta fel, egy nagyon nem hagyományos székfoglaló dobta meg a hangulatot a Luther Márton Kollégiumban.
Szombaton az egyetemi K14-ben folytattuk a programot, energetizáló gyakorlatként egy olasz börtön beszélőjét kaptuk feladatul, hogy aztán alaposan elemezzük, mi nehezítette a megértést… Aztán felvettük az előző este elejtett fonalat, mikor a Szabadság lótuszai (a liberálisok), a Népjóléti Demokrata Párt (a szocdemek), a Magyar Hang Koalíció (jobboldali konzervatív), valamint a Jobbak (keresztény nemzeti konzervatív) párt programismertető kampánynyitóját élvezhettük. A végén mindenki bejutott a parlamentbe, s jött a következő feladat: egy durván szegregáló iskolai esemény nyomán minden parlamenti pártnak törvénymódosítással kellett előállnia, milyen konkrét lépéseket tenne a súlyos társadalmi probléma megszüntetésére a saját értékrendje, az általa képviselt társadalmi rétegek elvárásai szerint… Itt a parlamenti többség előállításának kihívásával, a konszenzus-teremtés nehézségeivel is szemben találták magukat a szakkollégisták…
Miután az államszervezet felépítésével, a magyarországi választási rendszer jellemzőivel tételesen is megismerkedtünk Kőszegi Krisztián interaktív előadása nyomán, szintet váltottunk: Pusztapiripócs helyhatósági választásába képzeltük magunkat. A pártpolitikától immár elvonatkoztatva, a helyi érdekviszonyokat megjelenítve polgármester- és képviselőjelöltek, közmunkások, óvónők, gyári munkások, cigány emberek bőrébe bújva kezdtünk szervezkedni az önkormányzat megválasztása érdekében. Hogy a helyi hatalomért küzdő felek ne legyenek eszköztelenek a versengésben, kampányköltéseikre pályázatot nyújthattak be, így aztán lett dinom-dánom a polgármester választás előtt, ahogyan azt az otthoni falunapokon már a szakkollégisták is megtapasztalhatták: evés-ivás, finomságok, foci, színpadi produkciók sztárvendégekkel, tánc, buli, de még némi papírpénz is gazdát cserélt, ha jól láttuk…
Mint ismeretes, a magyar fiatalok kevés érdeklődést mutatnak a közélet iránt, „én nem értek a politikához, meg amúgy se rajtam múlik” – hallható gyakran köreikben. A saját élményű, egymásra épülő gyakorlatok, feladatok sikeresen feledtették ezt az attitűdöt, a közben elsajátított tudás pedig kulcsot ad a továbbiakban a politikai szándékok megértésében, a közéletet mozgató érdekek felismerésében. Az intenzív és rendkívül tanulságos, hasznos tréningnek folytatása lesz, és mi már nagyon várjuk! A tematikus hétvége a Bolyai téren zárult, a Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapi istentiszteleten vettünk részt.